A pszichiáter valamely egyetem általános orvostudományi karán a 6 éves alapképzés elvégzése után pszichiátriára szakosodott, és pszichiátriai zavarok gyógyszeres kezelésével foglalkozik.
A pszichiáter tehát orvos, aki szakvizsgát tett pszichiátriából, ami a lelki betegségek biológiai alapjaival foglalkozó tudományág. Alapvetően az idegrendszeri átvivőanyagok (ún. neurotranszmitterek) módosulásait célozza meg a pszichés zavarok kezelésében. A gyógyítás alapköve pszichiátriai szempontból tehát a jól megalapozott diagnózis, eszköze pedig általában különféle gyógyszerek felírása.
Az első pszichiátriai vizsgálat beszélgetésből áll, melynek során a beteg megosztja panaszait az orvossal. A pszichiáter feltérképezi a páciens pszichés állapotát. Amennyiben a diagnózis pontosításához szükséges, akkor pszichológus segítségét kéri. Testi betegség gyanúja esetén, illetve annak kizárása céljából agyi képalkotó és/vagy rutin labor vizsgálatot rendel, más szakorvos (pl. neurológus) szakvéleményét kéri.
A pszichiáter a diagnózist az ún. BNO alapján állítja fel.
A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, angol nevén ICD – International Classification of Diseases) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségosztályozási rendszere, az egyik legrégebben keletkezett, mai napig általános használatban lévő és folyamatosan fejlődő orvosi kódrendszer. Mai változata (A BNO 10. verziója) a betegségeken kívül tartalmazza azokat a tüneteket, illetve egyéb állapotokat, amelyek orvosi-egészségügyi ellátás igénybevételének okai lehetnek.
A diagnózis felállítását követően, az indikációk és a páciens döntése alapján létrejött konszenzusban terápiás terv kerül felállításra, mely a zavartól függően alapvetően gyógyszeres kezelést jelent.
A pszichiáter pszichoterápiás segítő beszélgetést nem folytathat, csak abban az esetben, ha valamilyen pszichoterápiás módszerben való képzettséggel és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkezik. Ennek hiányában, szükség esetén pszichoterápiás szakember bevonását javasolhatja.
A pszichiátriai betegségeknek számtalan tünete lehet. Közös bennük, hogy lelki szenvedést, funkcióromlást okoznak a páciensnek és/vagy a környezetének. Sok testi betegség is mentális zavarokhoz vezet, illetve tüneteket okoz. Ezek kizárása, illetve fennálása esetén kezelése fontos a pszichiátriai szakellátás előtt. Az alábbi zavarok esetén érdemes lehet pszichiáter segítségét is kérni:
- idegfejlődési zavarok (pl. értelmi fogyatékosság, autizmus, tic)
- szkizofrénia, paranoia, átmeneti pszichotikus zavarok
- bipoláris zavar
- depresszió
- szorongások (pl. pánikzavar, fóbiák, generalizált szorongás)
- kényszerek (pl. testképzavar, gyűjtögetés, bőr- és hajtépkedés)
- traumák (pl. poszttraumás stressz)
- disszociációk (pl. identitászavar, emlékezetkiesés)
- szomatizációk
- étkezési zavarok (pl. anorexia és bulimia nervosa, túlevés)
- szexuális aktus zavarok (pl. erekciós zavar)
- impulzivitás, agresszivitás
- szerhasználati zavarok (pl. alkohol, dohány, drog vagy gyógyszer káros használat, függőség, megvonás)
- neurokognitív zavarok (pl. demencia, agyi sérülés)
Szerző: Pázmányi Gábor
Forrás:
www.tamaskata.hu/hogyan-valasszak-pszichologus-pszichiater-pszichoterapeuta-es-mas-lelki-segitok-utmutatoja/
www.medicover.hu/szakrendelesek/pszichiatria
www.fogalomtar.aeek.hu/index.php/BNO
www.onlinepszichologus.net/blog/mi-a-kulonbseg-a-pszichiater-es-a-pszichologus-kozott
Betöltés...
