Betöltés...
Betöltés...
Ha Schrödingernek van macskája, akkor Piaget-nek van ajtaja.
Ami Csömör környékén egy pékségnél található – és a fentiek szerinti kívülről fotózva így néz ki.
Piaget francia pszichológus volt (1896-1980). Fő elmélete szerint – melyet kísérletekkel is alátámasztott – a gyermeki psziché nem öröklötten alakul, hanem egy meghatározott fejlődési folyamaton megy keresztül, amely folyamat egymást követő, egymásra épülő fejlődési szakaszok sorozatából fakad, és amelyek sorrendje nem változik.
A képen látható ajtó és felirat vonatkozásában a Piaget által meghatározott szakaszok közül az érdekes most az egocentrikus állapot, amikor a kisgyerek még csak a saját perspektívájából képes látni és értelmezni a világot. Természetesen ez az állapot a legtöbb esetben idővel meghaladásra kerül a pszichológiai fejlődés során, de ennek az állapotnak a lényege, hogy a gyermek ilyenkor még nem képes mások nézőpontjába helyezkedni, nem képes több nézőpontot látni, felfogni, értelmezni, hanem számára egyedül az a meghatározó, amit ő lát (vagy értelmez ill. megél).
Az ajtón lévő szöveget azonban jól láthatóan egy felnőtt írta le, amit nem csak a magasságból tudunk kikövetkeztetni, hanem az írás képességéből is. A gyermek ideális esetben 6-7 éves korára meghaladja az egocentrikus nézőpontot és képessé válik a több szempont értelmezésére is.
A fotót hétköznapi megközelítésben nézegetve mosolygunk rajta, hogy hát mekkora ügyetlenség így kiírni a kifelé szóló üzenetet. Ha viszont a pszichológia nézőpontjából közelítem meg a jelenséget, akkor a fentiek ismeretében feltételezhetem, hogy az illető, vagy a személyiségének egy része komolyan megakadt egy fejlődési szinten.
Ez önmagában, így lassan 70-80 évvel Piaget után, amikor a nyugati pszichológia ismeretei már szinte bárki számára könnyen hozzáférhetőek, nem feltétlenül egy nagy újdonság, igaz, az egocentrikus működés, és a különféle nézőpontok mérlegelésének a hiánya komolyabb elakadás nélkül is jellemző viselkedés, de talán nem ilyen látványos formában, mint itt.
Az integrál pszichológia viszont valami sokkal-sokkal többet tesz hozzá ehhez.
Piaget alapelve ugyanis az, hogy a fejlődés tulajdonképpen pszichológiai szakaszok egymást követő sorozata, amelynek során egyik szakasz sem maradhat ki, továbblépés a szakaszok között csak akkor lehetséges, ha az adott szakasz képességeit a gyerek már kifejlesztette magában.
A Piaget által meghatározott szakaszok jellemzői tehát:
Az integrál pszichológia nagyszerűsége pedig abban van, hogy rámutat arra, hogy az egész emberiség tudatának fejlődése tulajdonképpen – részben – a Piaget által alkotott fejlődési elmélet szerint megy végbe.
Vagyis a kisgyerekkorban végbemenő szakaszos pszichéfejlődést nemcsak a gyermek fejlődése során fedezhetjük fel, hanem ezeket az állapotokat, illetve szakaszokat megfeleltethetjük az emberiség kollektív tudatára is, mely kollektív tudat az éppen aktuális szakaszállapotát értelemszerűen az egyének tudatfejlettségének összessége adja.
Jean Gebser (1905-1973) svájci filozófus vetette fel, hogy az emberiségben végbemenő világnézeti berendezkedések sokkal inkább egy tudati, mint a darwini fejlődési folyamat részei, eredményei.
Ezt az integrál pszichológia pontosította tovább, és láthatóvá tette, hogy a különféle társadalmi, illetve világnézeti berendezkedések szintén megfeleltethetők az emberi psziché fejlődése során megélt szakaszoknak.
De ezen felül az integrál pszichológia még egy további fontos jellemzőre is rámutat: az egyes egyének felnőttkorára jellemző tudatszakasza – vagy ahogy az integrál fogalmaz: tudatszintje – is megfeleltehető egy-egy, a gyermek fejlődése során leírható szakasznak.
Tehát az a konkrétan leírható pszichológiai fejlődési folyamat, ami az emberben a gyerekkorától-korafelnőtt érettségéig végbemegy, az megtalálható és megfeleltethető az emberiség kollektív tudatának fejlődésében is, és megfeleltethető a kollektív tudatot alkotó egyének tudatállapotában egyenként is.
Ennek a felismerésnek óriási jelentősége van: az emberi létezés és fejlődés nem csupán biológiailag van jelen, hanem az emberi tudat szintjén is, ami – mint később látni fogjuk – sokkal több annál, mint amit elsőre gondolnánk.
A biológiai mellett tehát létezik egy tudati evolúció is.
Az integrál pszichológia ebben a szellemben egy olyan teljes emberképpel foglalkozik, mely széles spektrumú, amelyben logikusan megjelenik a pszichopatológia, és a humanisztikus pszichológia, valamint a transzperszonális pszichológia is, de ezek egymásnak nemhogy nem ellentmondva, hanem épp ellenkezőleg: egymás mellett, illetve egymásból fejlődve.
A jó hír, hogy az egyénnek is van lehetősége az önmaga felnőttkorára beérett tudatszintjén túllépni, azaz pszichológiai-lélektani értelemben tudatosan fejlődni, bár külön megjegyzendő, hogy ez jelentős önismereti munkát igényel, márcsak azért is, mert szinte törvényszerűen mindenki hajlamos önmaga tudatszintjét akár jelentősen is felülbecsülni. De akkor sem kell elkeseredni, ha az ember nem érez hívást az önismeretre, a fejlődés ugyanis akarva-akaratlanul, így vagy úgy, esetenként több-kevesebb szenvedéssel tarkítva, de mindenképpen végbemegy. Ugyanakkor jó tudni, hogy úgy, ahogyan a gyermek pszichológiai fejlődése során, úgy az egyéni tudatszint és a kollektív emberi tudat fejlődése során is lehetnek megakadások, illetve lelki csapdák, zsákutcák és hiábavaló ismétlődések.
Hogyan néz ki az emberi tudat fejlődési modellje az integrál pszichológia szerint?
(az egyes szinteket az elmélet megalkotója, Wilber után W-vel jelölik)
W0 – (Wilber 0) – prenatális, ősmátrix
W1 – szenzoros-fizikai
W2 – fantazmikus-érzelmi
W3 – leképező elme
W4 – szabály-szerep elme
W5 – racionális elme
W6 – integrált tudat
W7 – okkult
W8 – szubtilis
W9 – kauzális
W10 – non-dualitás
Ezeket a tudatszinteket tudjuk tehát paralel megjeleníteni, illetve megfeleltetni egymásnak az emberi élet több szintjén is.
Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, amire nyilván egyetlen poszt, de még könyvek sokasága is kevés lenne… felvetjük a kérdést:
Mégis mi ebben a nagyszerű?
Az, hogy mindebből levonható a konklúzió: az emberi tudatfejlődés sem egyénileg, sem kollektíven nem véletlenszerű, nem ad-hoc jellegű, hanem egy jól leírható, egymásból következő, egymásra épülő, ha úgy tetszik: tervezett fejlődési folyamat, ami ráadásul egyszerre, párhuzamosan (minimum) három lélektani dimenzióban zajlik, bizonyos értelemben ismétlődve:
Ezen felül pedig – ma már sok-sok információ, ismeretanyag, és egyéni tapasztalatok leírásának birtokában – nem csupán a fiatal felnőttkor kifejlett racionalitással és érzelmi tartalommal bíró megéléseiről és tulajdonságairól beszélhetünk, hanem egyre inkább tudható, hogy van az emberiségnek egy bővülő tapasztalata-megélése a transzperszonalitást illetően is, azaz pszichológiailag létezik a személyiségen túlmutató, és az emberiség fejlődési folyamatának részeként leírható szubsztilis, vagy az anyagi dimenzión túli megéléstartománya is.
Ha ehhez hozzátesszük azt a nem elhanyagolható tényt, hogy szinte minden világvallás eredendő gyökere, a misztikus tanítások, illetve a misztikusok tanításai azt hirdetik, hogy az emberi létezés nem más, mint a végtelen létezés (nevezzük Istennek) kiáradása, megnyilvánulása, önmagától való eltávolodása, majd ennek a távolságnak a „megtapasztalása”, és végül visszatérés önmagába…
Ha látjuk, hogy az egyéni és kollektív megélések egyfajta tapasztalati kört írnak le, amely során az anyagban megnyilvánuló ember(i tudat) kibontakozik, megéli magát ezen dimenziókban különféle (leszűkült, korlátozott) nézőpontok szerint, majd eljut oda hogy a lélektani fejlődés legmagasabb szintjén megtapasztalja önmaga végtelenségének, azaz mindenségének az (eredendő) állapotát…
Ha ezt átlátjuk és értjük…
Akkor tudni lehet, hogy bár a képen látható ajtó be van zárva, a véletlenek viszont ki vannak zárva.
Szerző: Pázmányi Gábor
Források:
www.janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/az_rtelmi_fejlds_megkzeltse.html
www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Jatekpedagogia/36_piaget_jtkelmlete.html
www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Matematika_tantrgypedaggia/21_az_rtelmi_fejlds_piagetfle_szakaszainak_matematikatantsi_vonatkozsai_a_mennyisgek_llandsulsnak_sorrendje_ideje.html
www.blog.integralakademia.hu/igy-fejlodik-a-tudatod-szintrol-szintre/
www.blog.integralakademia.hu/gebser-elmelete-a-vilagnezeti-szintekrol/
