Mindfulness

A mindfulness szó forrása egy kb. 2500 éves, korai buddhista írás, a Szatipatthána szútta (‘Az éber figyelem alappillérei’), amelyben a történelmi Buddha összefoglalja, milyen testi és tudati tapasztalatokra irányítsuk éber figyelmünket, hogy csökkentsük szenvedésünk mértékét.

Thomas Rhys Davids, az ősi páli nyelv korabeli kutatója fordította le először az ebben az írásban használt szati (‘figyelem’, ‘tudatosság’) szót mindfulness-nek 1881-ben.

Minden pillanatban jelenlevő ítéletmentes tudatosság, a figyelem gyakorlásának specifikus módja, mely a jelen pillanatra vonatkozik, és annyira mentes a reaktivitástól, az ítélkezéstől, és annyira nyitott, amennyire csak lehetséges. (Kabat-Zinn, 1995)

A modern mindfulness-mozgalom az 1960-as, 70-es években kezdődött. Egy igazi sikertörténet, nagyon gyorsan elterjedt a világban, és ma már a világ nagy részén hozzáférhető. A siker fő forrásai a 6–10 hetes mindfulness-tanfolyamok, amelyek világi (tehát nem vallásos) módon, tudományos módszertannal kidolgozva, kutatási bizonyítékokra támaszkodva adják át a tudatos jelenlét alapjait az érdeklődőknek.

Mi is ez a tudatos jelenlét?

A lényeg a jelen pillanatra vonatkozó tudatosság, a személy belső és külső valóságának elfogadása objektíven, ítéletmentes módon, elengedve az elvárásokat, amelyek arra irányulnak, hogy hogyan legyenek vagy hogyan kellene, hogy legyenek a dolgok. További fontos jellemzője, hogy a mentális események (gondolatok, érzelmek) elfogadására helyezi a hangsúlyt, szemben a korábbi módszerekkel, amelyeknél a terápia középpontjában a visszatérő és a változásnak ellenálló rigid diszfunkcionális attitűdök és maladaptív gondolkozási minták átértékelése és aktív megváltoztatása áll.

A tudatos jelenlét alapú intervenciók alapelve az, hogy a kogníciók (gondolatok, fantáziák, emlékek) az agyműködés természetes velejárói, és nem feltétlenül a valóságot képezik le. Ebben az értelemben a mindfulness visszahelyezi a személyt abba a pozícióba, hogy tőle is függ, hogyan érzi magát, elfogadva a valóságot azzal az attitűddel, hogy „ez van”, és mivel ez a valóság, „szabad, hogy ez legyen”. Ezáltal a személy visszanyerheti szabadságát és függését másoktól (személyektől, eseményektől), hiszen megengedheti magának, hogy távolságot vegyen például egy konfliktustól és nyugodt maradjon, hiszen „szabad, hogy nézeteltérés legyen köztünk”. De ellenkezőleg, elfogadhatóvá válik a negatív indulat is, mert „van olyan, hogy haragszik vagy szomorú az ember…”

A kortárs pszichológiában a tudatos jelenlét (mindfulness) olyan tudati beállítódásként jelenik meg, amelynek hatására a személy ahelyett, hogy meg akarná változtatni pl. a negatív érzelmi állapotokat vagy gondolatokat, inkább kíváncsian szemléli és elfogadja, vagy legalábbis arra törekszik, hogy elfogadja azokat.

Rohanó, gyorsuló világunkban, az információáradatban a tudatos jelenlét meditáció felfogható egyfajta lassító technikának is: segít abban, hogy megálljunk és meglássuk, mi történik éppen most bennünk. Segít abban, hogy megfigyeljük gondolatainkat és érzéseinket anélkül, hogy meg akarnánk szabadulni tőlük. Nem a megértés a lényeg, hanem a tapasztalás, hiszen a meditáció önmagunk teljes megélése az adott pillanatban. Nem az a cél, hogy megszabaduljunk gondolatainktól, hanem az, hogy minél pontosabban és különböző testérzeteinkkel való viszonyukban megfigyeljük őket, elfogadjuk jelenlétüket, és képesek legyünk egy lépés távolságot tenni tőlük. A cél, hogy egy újfajta viszonyulás kialakításával tanuljunk meg együtt lenni a jelenben olyan dolgokkal, amelyeket más körülmények között inkább elkerülni próbálnánk. Azt tanuljuk meg, hogyan legyünk együtt adott esetben igen fájdalmas és megterhelő gondolatainkkal és érzéseinkkel.

Tudatos jelenlét alapú intervenciók:

Két legfontosabb formája a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés (mindfulness based stress reduction, MBSR) és a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitive therapy, MBCT), azonban számos más területen is bevezették, például evéstudatossági tréning, szülői mindfulness stb.

A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia a legkülönfélébb eredetű pszichés problémák esetén alkalmazható: a stressz, a fájdalmak, a figyelemzavar, az elhízás vagy a depresszió csökkentésében. De ennél is váratlanabb eredmény, hogy általában radikálisan megváltozik a résztvevők életminősége is. Megbocsátóbbak és szeretetteljesebbek kezdenek lenni másokkal, de önmagukkal is, nyitottabbá kezdenek válni mások és a természet felé, az anyagi értékek elkezdenek háttérbe szorulni, és idejüket az emberi élet olyan értékei felé kezdik fordítani, mint a barátság, elfogadás, csend és szemlélődés.

Forrás: Pszichiátriai Hírmondó (2020. január)
Írta: Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra – Tanszékvezető egyetemi tanár (Klinikai Pszichológia Tanszék SEMMELWEIS EGYETEM, Mindfulness Központ)
A Klinikai Pszichológia Tanszék keretén belül 2019-ben elindult a Semmelweis Mindfulness Központ.
A Tanszék részt vesz a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitive therapy: MBCT) oktatásában, illetve a Szakambulancián MBCT csoportok indulnak.

Milyen kritériumokat támasztunk a mindfulness-tanárokkal szemben?
Honnan tudom, hogy képzett mindfulness-tanárom van?

1. Legalább 12 hónapos szakmai képzés
   A mindfulness-tanár kifejezetten tanulta, hogy hogyan kell másoknak meditációt tanítani. Általában véve olyanoktól tanult, akik maguk is komoly (több éves vagy évtizedes) tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A képzés minimum egy évig folyt. Ha megkérdezem a tanáromat, hogy hol és kik képezték ki mindfulness-tanárnak, akkor könnyen kiderülhet, hogy van-e ilyen képesítése.
2. Szupervízió
   A mindfulness-tanár egész pályafutása során szupervízióban van, vagyis rendszeresen kapcsolatot tart egy nála tapasztaltabb kollégájával, akivel megbeszéli a szakmai és egyéni problémáit. Akár rá is kérdezhetünk a tanárnál, hogy ki a szupervizora.
3. Személyes gyakorlás
   A mindfulness-tanár maga is mindennap meditál, napi szinten gyakorolja a mindfulness meditációit, és személyében is megtestesíti ezt a szemléletet. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes lény, de az elfogadás, a kedvesség, a nyitottság és a türelem minőségei valahol megjelennek benne. Ezenkívül minden mindfulness-tanárnak évente legalább egy, minimum ötnapos, csöndes meditációs elvonuláson részt kell vennie.
4. Tananyag
   Végül pedig annak a mindfulness-tanfolyamnak, amelyet a tanár tanít, rendelkeznie kell valamiféle tantervvel. Az nem mindfulness-tanfolyam, hogy leülünk, meditálunk, és teljesen szabadon beszélgetünk. A tanár saját készítésű munkafüzetet ad a tanfolyami résztvevőknek, valamint a vezetett meditációk hanganyagát is biztosítja – az otthoni gyakorláshoz. A hanganyagokat a tanár maga készítette, azokon a saját hangja hallható.
5. Tanfolyamtípusok
   A képzett mindfulness-tanárok általában valamilyen szakmai standardnak számító tanfolyamtípust oktatnak, például:
   Mindfulness-Based Stress Reduction – mindfulness-alapú stresszcsökkentés
   Mindfulness-Based Cognitive Therapy – mindfulness-alapú kognitív terápia
   Mindfulness-Based Pain and Ilness Management – mindfulness-alapú fájdalom- és betegségmenedzsment
   Mindfulness-Based Relapse Prevention for Addictive Behaviors – mindfulness-alapú visszaesés-prevenció függők részére

Szerző: Dr. Demjén Edit

Forrás: Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület www.mindfulnessegyesulet.hu