Jóga oktató

A jógaoktató szerteágazó tevekénységének megértéséhez először tisztázni érdemes, hogy mi maga jóga.

Magának a jóga fogalomnak a meghatározására számtalan elmélet, felfogás létezik és szinte lehetetlen egy egzakt definíciót alkotni.

A jóga szanszkrit eredetű szó, a judzs szóból ered, jelentése: egyesíteni, egyesülni, összekapcsolni, illetve igába vonást is jelent. Patanjali (Kr. u. 300 körül) a Jóga-szútrákban leírja a jóga eredeti célját, ami szerinte nem más, mint az elmefolyamatok megszűnése, a tiszta figyelem. Uraljuk, lecsendesítjük a gondolatainkat, így a figyelem nem azonosul velük.

A jóga a keleti tanítások szerint egy olyan folyamat, amelyben az ember a teste és az elméje szabályozása által megpróbálja megismerni saját eredeti önvalóját és a Legfelsőbb Személyt, Istent. Attól függően, hogy egy jógi e folyamat eszköztárából melyeket használja leginkább, a jógának 4 fő tradicionális irányzatát különböztetik meg az alábbiak szerint:

1. Karma-jóga
   Az emberiség javára végrehajtott, de leginkább a kötelesség által vezérelt önzetlen cselekedeteket jelenti. Gyakorlása számos kedvező tulajdonságot (önzetlenség, lemondás, együttérzés, őszinteség, odaadás stb.) fejleszthet ki a lelki törekvőben. Legfőbb célja az e világból való felszabadulás.
2. Dzsnyána-jóga
   A transzcendentális tudás jógája, az anyagi világ, a lélek és Isten tanulmányozását, összehasonlítását jelenti, s az anyagi világból a lelki tudás által való kiszabadulást és az Úr úgynevezett brahman-sugárzásába történő beleolvadást célozza meg. „Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”
3. Astánga-jóga
   Patandzsali a Jóga-szútra című művében az önmegvalósítás folyamatát nyolc részben (asṭa-anga) tárgyalja. A nyolcfokú jóga lépcsőfokai egymásra épülve segítik a gyakorlót a végső cél elérésében: 1.) erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek, 2.) a jógi magatartására vonatkozó szabályok, 3.) ülő és egyéb jóga-testhelyzetek, 4.) a légzés szabályozása, 5.) az érzékek visszavonása és befelé irányítása, 6.) a tudat Istenre történő fókuszálása, vagyis a koncentráció, 7.) a meditáció, amely a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, 8.) a teljes lelki elmerülés.
4. Bhakti-jóga
   Az odaadó istenszeretet jógája, az a folyamat, amelyben az ember aktív szolgálattal és mély meditációval, Isten szent neveinek éneklésével felébreszti Isten iránti szunnyadó szeretetét. Az ember Isten akaratát és az Ő szolgálatát helyezi az élete középpontjába.

(Forrás: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola)

A fentiek alapján tehát a jóga egy sokkal tágabb fogalom, mint amivel a nyugati civilizáció azonosítja. A jógagyakorlás alatt ma általában az ászanák, azaz a különböző anatómialiag és energetikailag jótékony testhelyzetek, energiazárak (bandhák), légzőgyakorlatok (pranayamak) gyakorlását értjük. A pontjolvagyok.hu honlap szakmai kategóriákat meghatározó rendszerében mi is ennek a felfogásnak az alapján helyeztük el a testi szintről induló segítők között a jógaoktatót.

Az ászana gyakorlásra fókuszáló jógagyakorlásnak is számos ága van, amelyek a klasszikus irányzatok mellett magukban foglalják a modern kor igényei szerint kialakított új irányzatokat is, és amelyeket csak példálózó jelleggel lehet felsorolni, megemlítve a leginkább elterjedt típusokat:

• Hatha jóga
  Neve a „Ha”-nap és a „tha”-hold szó összetételéből keletkezett és az egyik legklasszikusabb jógaág. Egyes felfogások szerint minden jóga alapja és kiindulópontja. A hatha jóga során statikusan megtartott ászanák, bandhák gyakorlása történik, és ez a legjobb jógaág arra, hogy a gyakorló pontosan megtanulja kivitelezni az egyes ászanákat
• Vinyasa jóga
  Egy népszerű jóga típus, amit a legtöbb jógastúdióban tanítanak. A “Vinyasa” azt jelenti, hogy a lélegzetet összekapcsoljuk a mozgással. A testtartásokat általában egymás után “folyó” sorrendben, vagy „vinyasa flow” -ként végzik. A folyékony mozgások könnyen megjegyezhetők, szinte olyanok, mint egy tánc
• Astanga jóga
  Az Astanga “nyolc végtagot” jelent. Ezt a jóga fajtát a legtöbben az indiai jógával azonosítják. A Vinyasa jógához hasonló, mivel minden mozgást egy lélegzethez kapcsol. A különbség az, hogy az Astanga jóga során mindig pontosan ugyanazokat a pózokat végzik, ugyanolyan sorrendben. A gyakorlásához komolyabb fizikai erőnlétre van szükség, ezért kezdőknek nem ajánlott
• Bikram jóga (forró jóga)
  Sajátossága, hogy egy magas hőmérsékletű és páratartalmú teremben végzik, miközben az Astanga-hoz hasonló jóga pózokból álló sorozat gyakorlására kerül sor
• Yin jóga
  Egy lassú tempójú jóga stílus, mint gyakorlat, amely magában foglalja a hagyományos kínai orvoslás elveit, olyan ászanákkal (testtartásokkal), amelyeket hosszabb ideig tartanak, mint más stílusokban. A jógának ez egy meditatívabb megközelítése, amelynek célja a belső csend tudatossága, és egy egyetemes, egymással összekapcsolódó minőség felszínre hozása
• Kundalini jóga
  A kundalini szó a védikus kultúrában az életerő, életenergia megnevezése, ami a gerinc tövében szunnyad, és a gyakorlás célja ennek felébresztése és a gerinc vonalában történő felemelése az ott futó energiacsatornákon a spirituális tökéletesedés elérése érdekében. A Kundalini jóga tartalmazhat hatha jóga elemeket, vizualizációs technikákat, mantrák zengetését/éneklését és más, a Kundalini felébresztésére szánt gyakorlatokat

A fentieken túl léteznek kifejezetten meghatározott célcsoportok számára a jóga klasszikus elemeinek felhasználásával kidolgozott jóga módszerek is, ilyen pl. a gerincjóga, a női jóga, a kismama jóga stb., amelynek számtalan változata van.

Szerző: Baricz Ágnes