A módszer kidolgozása Eugene T. Gendlin (1926-2017) osztrák származású filozófus, pszichoterapeuta nevéhez fűződik.
A fókuszolás, a humanisztikus pszichológia irányzatához tartozik, ezen belül is az élményalapú terápiák közé sorolható. Önismereti és személyiségfejlesztő módszer, mely a befelé figyelést, belső önvizsgálatot tanítja és támogatja.
Gendlin szemléletének újító gondolata, hogy minél teljesebben képes valaki az élményeit átélni, annál érettebbek az értékelő folyamatai, annál nyitottabb az érzelmek fogadására és kifejezésére, annál jobban bízik saját magában.
Módszerének lényege az élményközpontúság, a megélt tapasztalás, mely a jelentésével együtt megélt testi érzet megtapasztalását, ezen keresztül egy másfajta tudatos megértést jelent. Eszközei a valódi figyelem, az elfogadás, a tükrözés technikája. Alkalmazása során nő az intuíció, a belső empátia, így nő a külső empátia is, az aktív másikra figyelés képessége.
Az általa megfogalmazott „experiencing” („átélés”, „megtapasztalás”) arra utal, ahogyan a külső és belső ingerek jelentéssel bíró információvá formálódnak, ahogy az ember élményei kialakulnak.
Az egyén megéli létezését az ”itt és most”-ban, az adott pillanaton keresztül éli át helyzetét. Az átélést nem gondoljuk, hanem testileg érezzük. (Gendlin, 1974).
Erről ő maga így gondolkozott Focusing (1982) című könyvében:
„Mielőtt elkezdeném kifejteni e belső aktus mivoltát, komoly kérésem van hozzád. Tedd félre egy időre mindazt, amit pszichoterápiáról vagy belső folyamatokról hallottál. Amit be akarok mutatni, nem a jól ismert »kapcsolatba lépés érzelmeinkkel«. De nem is tartalom nélküli, nyugodt meditáció. Függetlenül attól, hogy pszichoterapeuta vagy páciens, intelligens laikus vagy, ez a belső aktus valószínűleg egészen ismeretlen előtted. Az aktus végrehajtásához szükséges belső ’berendezés’ minden emberi lényben megvan, de a legtöbbnél használaton kívül. Néhányan, úgy tűnik, intuitív módon használják hébe-hóba, de elsöprő az esélye annak, hogy sohasem csináltad tudatosan, s még nem is voltál tudatában annak, hogy ez a lehetőség létezik. (…) Egyesek meglehetősen gyorsan, mások csak több heti vagy havi türelmes belső megfigyelés és kísérletezgetés révén tudják megtanulni.”
A fókuszolás technikája két fő felfedezésre épül ezek alapján:
Fókuszolás folyamán a testi és a központi idegrendszer által tárolt, a mindennapokban észrevétlen testi érzetek figyelmet kapnak. Lehetőségünk van rá, hogy a különböző élethelyzeteinkhez kapcsolódó átélt érzetet közelebbről is megvizsgáljuk. Nyitott és elfogadó módon közelítve, kapcsolatba lépünk belső átéléseinkkel, ami változást eredményez. A fókuszolás folyamata során tudatosítjuk az átélt élmények tapasztalatait, melyeket integrálunk az adott témával kapcsolatos korábbi tudásunkba. Gondolataink, érzelmeink és testi átélésünk tudatosításának gyümölcse a viselkedéses és gondolati sémáink megváltozása. Mindezzel a személyiség változását, fejlődését és erősödését érjük el.
Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület (2008) feladata, hogy megteremtse az intézményes kereteket és megismertesse a szakmai és laikus közönséggel a szomato-pszichoterápiákat.
A 2019-ben megalapított Magyar Szomato-pszichoterápiás Intézet, mely 2020-tól az EABP hivatalosan jegyzett tagszervezete, így jogosulttá vált az akkreditált európai szomato-pszichoterapeuta szakemberek képzésére.
FOT (fókuszolás-orientált terápiás) képzés:
A fókuszolás-orientált képzés elvégzésével a végzett jogosulttá válik a fókuszolás-orientált terapeuta címre (felsőfokú végzettségű pszichológus, orvos, szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, óvodapedagógus, pasztorálpszichológus, mentálhigiénikus, védőnő, lelki-gondozó végzettség esetén) vagy fókuszolás-orientált tanácsadó címre (minden más a fókuszolás-orientált terapeuta címnél felsoroltakon kívüli végzettség esetén).
A képzés részletes leírását az alábbi pdf dokumentum tartalmazza: Fokuszolas-orientalt_kepzes_kepzesi rend_2020Download
A fókuszolás gyakorlata:
(Eugene T. Gendlin, Fókuszolás – életproblémák megoldása önerőből c. könyve alapján)
Szerző: Dr. Demjén Edit