A családterápia vagy a párterápia abban hasonlít más terápiákra, hogy rendszeres találkozásokból ún. ülésekből áll, ahol a pár mindkét tagjának jelen kell lennie. A folyamatot vezetheti párterapeuta, családterapeuta, vagy párkapcsolati pszichológus. Pszichológus ill. terapeuta függő, hogy külön-külön, párosan vagy mindkét formában fogadja a hozzá forduló párt az ülések során. Ahogy az is az adott szakember ismeretein, tapasztalatain, személyiségén alapszik, hogy a technikák, módszerek gazdag tárházából ráhangolódva a párra, melyekkel segíti őket a kiegyensúlyozottabb párkapcsolat megteremtéséhez vezető útjukon.
Az eredményesség, a folyamat hossza már kölcsönös és kétoldalú – a pár tagjainak őszintesége és elköteleződése, aktivitása, motivációja, beleállása is elengedhetetlen a változtatáshoz és az ennek hatására kibontakozó változáshoz, fejlődéshez.
Ha a család/párterápiát két párterapeuta végzi, egy férfi és egy nő, akkor a párkapcsolatban megjelenő férfi és női oldal is hasonló hangsúlyosságot kaphat. Ebben az esetben a terápiás ülés alatt általában a szünetben a terapeuták elvonulnak és megbeszélik az ülésen történteket: a legfontosabb történéseket, a megjelenő pozitív változásokat, megfogalmazzák a párnak szóló visszajelzést és kitalálják a változást segítő otthoni összekötő gyakorlatokat.
Az összekötő gyakorlatok olyan feladatok, melyek a változások megindulását, vagy fenntartását hivatottak szolgálni. Ezek otthon elvégzendő feladatok, melyeket minden esetben egyeztetnek a párral, ha kell együtt módosítanak rajta, hogy valóban megvalósítható legyen otthon.
A család/párterápiák az egyéni terápiáktól eltérően nem hetente, hanem általában kétheti rendszerességgel zajlanak. Erre azét van szükség, hogy az ülés során átbeszélteknek legyen ideje leülepedni és tudjanak azzal kapcsolatos érzések, gondolatok születni. Az összekötő gyakorlatok ugyanakkor segítenek abban, hogy a párkapcsolat változni legyen képes, és erről a változásról legyenek tapasztalatai párnak. Ezeket a tapasztalatokat ugyanis a következő ülés elején rendszerint megbeszélik.
A család/párterápiára rendszerint a pár két tagja jár, de az is előfordul, hogy egy-egy ülésre a gyerekek, a pár szülei is meghívást kapnak, amennyiben erre szükség van. Főként olyan esetekben szokott ez előfordulni, ahol a pár együttműködésében fontos szerepet kapnak a szűkebb, vagy tágabb családtagok és a velük való kapcsolattartás.
Családterápia során jellemzően a következő nehézségek kerülnek elő:
- Feszült családi légkör, gyakori konfliktusok
- Gyakori veszekedések, fokozott agresszió megjelenése
- Diszfunkcionális családi szerepek (például a gyermek irányítja a család felnőtt tagjait vagy bizonyos családtagok kirekesztettnek, túlzottan kontrolláltnak érzik magukat)
- Nagyszülőkkel való kapcsolattartás nehézségei
- Testvérféltékenység, gyakori konfliktusok, agresszió
- A gyerekekkel kapcsolatos problémák az egész családra hatással vannak (pl. Az első gyermek családba érkezése utáni kapcsolati problémák, iskoláskorú gyermek nehézségei, serdülőkorba lépő gyermek viselkedésének, hangulatának, határkijelölésének kezelési nehézségei, az önálló életet kezdő gyermek családról való leválása esetén)
Párterápia során pedig jellemzően a következő nehézségek kerülnek elő:
- Túl gyakori konfiktusok veszekedések
- Kommunikációs problémák
- Egyenlőtlen szerepmegélések a párkapcsolaton belül
- Magányosság érzése a kapcsolaton belül
- Hűtlenség
- Kihűlt kapcsolat, monotonitás, intimitás csökkenése
- Eltérő igények összehangolásának nehézségei
- Felmerült a válás gondolata egyik vagy mindkét félnél
A család/párterápia nemcsak beszélgetésből áll. Sok esetben használnak mozgásos, rajzolós, gyurmázós, dramatikus…stb. feladatokat. Ezekre főként akkor van szükség, ha egy problémáról nehezen tud valamelyik fél szóban beszélni, vagy a mögöttes érzések rejtettek. A feladatok az adott problémához és személyekhez igazodnak úgy, hogy azok a leghatékonyabban segítség a két fél változását, együttműködését.
A családterápia módszertanára jellemző a terapeuta fokozott aktivitása a terápiás folyamat kezelésében. Gyakran használnak különféle akciós technikákat (szoborépítés, pszichodráma, Gestalt technikák, levélírás, imagináció… stb.) és fent említett szimbolikus terápiás módszereket is, valamint gyakran adnak a családnak otthoni feladatokat is. A családterápia eszköztára rendkívül gazdag, színes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat. A hatalmi viszonyok helyett a kapcsolati igazságosság, a nemi- családi szerepek demokratikus felfogása, a reflektivitás kölcsönössége fontos erőforrásai és fejlődési potenciáljai napjaink családterápiáinak.
Szerző: Pázmányi Gábor
Források:
www.budaipszichologus.hu/gyakori-lelki-problemak/par-es-csaladterapia/hogyan-zajlik-egy-parterapia
www.pszichologiapartner.hu/csaladterapia
www.pszichologiapartner.hu/parterapia
www.csaladterapia.hu/csaladterapia