Eugene Gendlin a fókuszolást egy önreflexív pszichoterápiás módszerként fejlesztette ki, amely segít az egyéneknek felfedezni és megérteni az érzelmeiket, testi érzéseiket és gondolataikat.
A fókuszolás lényege az, hogy az egyén ráhangolódik saját testi érzéseire és érzelmi állapotaira, majd ezen belül egyfajta párbeszédet kezdeményez önmagával. A fókuszolás – Gendlin szerint – segít elérni egyfajta “érzelmi észlelést”, amely mélyebb önismerethez és önfelfedezéshez vezet. A módszer arra ösztönzi az egyéneket, hogy hallgassanak az önmagukban zajló belső folyamatokra, és engedjék meg ezeknek az érzelmeknek és érzeteknek, hogy kifejeződjenek és áramoljanak.
Gendlin az Életproblémák megoldása önerőből című könyvében beszámol egy, a Chicagói Egyetemen kollégáival végzett tanulmányról, melyben az alábbi kérdésekre keresték a választ:
„Miért nem sikeres gyakrabban a terápia?
Miért képtelen sokszor arra, hogy valódi változást hozzon létre az emberek életében?
S a ritka esetekben, amikor mégis sikeres, mi az, amit a páciensek és a terapeuták másképp csinálnak?
Mi az tehát, amit a többség képtelen csinálni?”
„Előszöris azt találtuk, hogy a sikeres páciens – vagyis az, aki valódi, fogható változást mutat fel a pszichológiai teszteken és az életben – eléggé könnyen kiszűrhető magnófelvételek alapján. Amit a pácienseknek ez a ritka típusa csinál a terápia óráiban, más, mint amit a többiek csinálnak. A különbség oly könnyen azonosítható, hogy miután meghatároztuk, meg tudtuk magyarázni tapasztalatlan, pszichológus hallgatóknak úgy, hogy ők is képesek lettek elkülöníteni a sikeres pácienseket a többiektől.
Mi ez a döntő különbség? Úgy találtuk, hogy nem a terapeuta technikájában rejlik (a terápia módszerbeli különbségei meglepően kevés szerepet játszottak ebben). Abban sem rejlett a különbség, hogy a páciens miről beszélt. Hanem abban, hogy hogyan beszélt. És ez hogyan is csupán külső jele volt a valódi különbségnek: annak, amit a sikeres páciensek a saját benső világukban hajtottak végre.”
„Ez a szokatlan képesség, ez a benső cselekvés ugyanis nemcsak a pszichoterapeuta rendelőjében használható, hanem azt a módot is megadja, ahogy bármely problémát vagy helyzetet megközelíthetünk.”
„Ezt a képességet fókuszolásnak nevezzük.”
„A fókuszolás arra fog képesíteni, hogy megtaláld azt a pontot, ahol életed elakadt, begörcsölt, gátlás alá került, meglassult, és e ponton változást idézz elő. Meg fogod látni, hogy téged is képessé tesz a változásra: arra, hogy puszta gondolataidnál és érzelmeidnél mélyebb szintről éld meg önmagad.”
„Az említett kutatásokban leginkább egy tény ejtett zavarba bennünket. Az, hogy azokat a pácienseket, akik a mondott kritikus belső aktust végezni tudták, már az első két terápiás ülés magnófelvételéről ki tudtuk szűrni. Azt találtuk, hogy a sikert vagy a kudarcot már az elején meg tudtuk jósolni: a legelső beszélgetések alapján. A gondos statisztikai elemzés kimutatta: annak az esélye, hogy ugyanezt az eredményt véletlenül megkapjuk, egy ezreléknél kisebb volt.”
„Ma már tudjuk, hogy tanítsuk a fókuszolást.”
„Az a felismerés, hogy a szóban forgó kritikus belső aktus tanítható, radikálisan megváltoztatta mind a magam, mind számos kollégám felfogását a terápia mikéntjéről.”
„A pszichoterápiát mestereimmel együtt úgy képzeltük el, mint egy művészetet, misztériumot, nem pedig, mint tudományt.”
„A mindentudó és tökéletes önbizalommal rendelkező pszichoterapeuta csak a filmekben létezik. Természetesen a terapeuták mindegyik iskolájának megvannak a vezérgondolatai és technikái, de mindnyájan tudják, hogy csak megzavarodva botorkálnak, amikor a technikák nem működnek.”
„A kutatás viszont bebizonyította, hogy éppen a terápia nem tanítja meg ezt a hogyant azoknak, akik már előbb nem tudták. Ám a kutatás nagyon határozottan azt is megmutatta, hogy mi ez a kritikus belső aktus.”
„Ez a könyv képessé tesz arra, hogy megtapasztald és felismerd, mikor megy végbe benned tényleges változás és mikor nem. A változásnak van egy összetéveszthetetlen fizikai érzése, amit biztosan felismersz, mihelyt egyszer megtapasztaltad. Ezt mi testi váltásnak (body shift) nevezzük. Ha ezt valaki akár csak egyszer is megtapasztalta, többé már nincs kiszolgáltatva annak a gyámoltalan, néha éveken áthúzódó kétségérzetnek, hogy változik-e a terápia során vagy sem. Most már ennek maga lehet eldöntője.”
„Az érzéseivel sok ember képes kapcsolatot felvenni – csak az a kérdés, hogy ezután mi történik? Megvannak a gyomortáji érzéseik (gut feelings), rendben van. Csak az a baj, hogy ezek az érzések nem változnak.
A fókuszolás éppen ezen a ponton jelent még további fejlődést: amikor kapcsolatba tudunk kerülni érzéseinkkel. Újszerű belső figyelem-odafordítás valami – kezdetben csak homályosan érzett – dologra. Ez az elmosódó érzés fókuszba kerül, és az itt bemutatandó sajátos belső mozgások révén testi úton megváltozik.”
„Ezt a kritikus döntő képességet nem könnyű elmagyarázni. Sok ember csak bizonyos gyakorlás után képes a fókuszolásra. Ez azonban még mindig sokkal könnyebb, mint évekig küszködni régi bajainkkal, és talán eljutni valamiféle önismeretig, de nem tapasztalni változást; talán kapcsolatba kerülni érzéseinkkel, de mindvégig képtelennek maradni arra, hogy mozgást, váltást érjünk el bennük, egyszóval azt, hogy bajaink megoldódjanak.”
„Amit be akarok mutatni, nem a jól ismert „kapcsolatba lépés érzelmeinkkel”. De nem is tartalom nélküli, nyugodt meditáció. Függetlenül attól, hogy pszichoterapeuta vagy páciens, intelligens laikus vagy, ez a belső aktus valószínűleg egészen ismeretlen előtted. Az aktus végrehajtásához szükséges belső „berendezés” minden emberi lényben megvan, de a legtöbbnél használaton kívül. Néhányan, úgy tűnik, intuitív módon használják hébe-hóba, de elsöprő az esélye annak, hogy sosem csináltad tudatosan, s még nem is voltál tudatában annak, hogy ez a lehetőség létezik.”
„Egyesek meglehetősen gyorsan, mások csak több heti vagy havi türelmes belső megfigyelés és kísérletezgetés révén tudják megtanulni.”
Fontos megjegyezni, hogy Eugene Gendlin fókuszolása pszichoterápiás módszerként született, de azóta számos más területen is használják az érzelmi és személyes fejlődés támogatására vagy akár traumaoldásra.
Szerző: Kotánczi Ildikó
Forrás: Gendlin Dr., Eugene T. (1989) Életproblémák megoldása önerőből „Fókuszolás”, Tankönyvkiadó, Budapest, 21-31.oldal
Betöltés...
