Kiss Gabriella

Gyerekkorom óta érzékenyen figyelek másokra és arra is, ami nem feltétlenül hangzik el szavakkal. Korán megtanultam ráhangolódni másokra, sokszor háttérbe szorítva a saját igényeimet. Azonban ez az érzékenység sokáig inkább alkalmazkodást jelentett, és csak később értettem meg, az alkalmazkodás mennyire meghatározta a működésemet.

Én is megtapasztaltam, milyen az, amikor nehéz kapcsolódni ahhoz, hogy mire van szükségem, mit szeretnék, vagy merre lenne jó továbbindulnom. És azt is, milyen erős tud lenni az a belső hang, amely megkérdőjelezi mindezeket. Idővel elkezdtem másképp viszonyulni ezekhez a belső hangokhoz: nem elnyomni, hanem kíváncsian figyelni rájuk. Erre ma is újra és újra emlékeztetem magam.

Számomra az önismeret ezért nem egy lezárható folyamat. Inkább annak folyamatos tanulása, hogyan lehetek jelen önmagammal akkor is, amikor valami nehéz, bizonytalan vagy éppen alakulóban van.

Ezt a szemléletet viszem tovább abba is, ahogyan kísérlek. Nyugodt, elfogadó térben dolgozunk, ahol nem kell sietned vagy „jobbnak” lenned. Figyelmet kaphat az, ami éppen benned történik, hogy közelebb kerülhess a saját válaszaidhoz és ahhoz, ami neked fontos.

Egyéni folyamatban elsősorban olyan élethelyzetekkel dolgozom, amikor sokat gondolkodsz azon, ami veled történik, talán már sok mindent értesz is belőle, mégis nehéz megérezned, mire van szükséged, mit szeretnél, vagy merre indulj tovább.

Akkor érdemes hozzám fordulnod, ha

– egy döntési vagy változási helyzetben elakadtál, és nem látod tisztán, merre szeretnél továbbmenni,

– hajlamos vagy sokat gondolkodni, elemezni, miközben nehezen kapcsolódsz ahhoz, mit érzel és mire van szükséged,

– gyakran alkalmazkodsz másokhoz, nehezen húzol határokat vagy képviseled a saját igényeidet,

– gyakran elbizonytalanodsz önmagadban, és megkérdőjelezed a saját érzéseidet, igényeidet vagy döntéseidet,

– kapcsolataidban visszatérő működésmódokat tapasztalsz, amelyeket már értesz valamennyire, mégis nehéz másképp működnöd.

Az önismereti utam 2013-ban kezdődött, amikor elkezdtem jógát gyakorolni. Kilenc éven át fontos része volt az életemnek, ugyanakkor idővel felismertem, hogy a belső feszültségeimet és a hétköznapi nehézségeimet nem tudom kizárólag spirituális úton megérteni.

Ez vezetett a pszichológia felé. Olyan szemléletet kerestem, ahol a spiritualitás és a pszichológia nem egymás helyett, hanem egymást kiegészítve segít mélyebben megérteni az embert.

Így találtam rá az Integrál Akadémia hároméves integrál pszichológia képzésére. A képzés alatt 2,5 éven át egyéni integratív hipnoterápiába is jártam, és számos önismereti módszerrel dolgoztam csoportos és egyéni formában.

A képzés részeként elvárás volt egy hosszabb meditációs elvonuláson való részvétel, így jutottam el egy 10 napos Vipassana meditációs elvonulásra. Utólag különösen hálás vagyok ezért a követelményért, mert a meditáció azóta is vissza-visszatér az életembe. Az otthoni gyakorlásnak az évek során többször nekikezdtem, hosszabb kihagyásokkal. Mostanra viszont úgy érzem, egyre inkább a mindennapjaim részévé vált, és sokat segít a belső stabilitásom megtartásában.

Az elmúlt években a fókuszolás vált számomra a legmeghatározóbbá. Először egy 150 órás fókuszolás önismereti csoportban vettem részt, majd elvégeztem a 120 órás fókusztréneri képzést. A fókuszolás egy tanulható önismereti módszer, amely pszichoterápiás kutatásokból nőtt ki, és pszichoterápiás munkában is alkalmazzák. A gyakorlás során nemcsak arra figyelünk, mit gondolunk és érzünk egy helyzetről, hanem arra is, hogyan jelenik meg mindez a testünkben. Ez segíthet közelebb kerülni olyan belső tapasztalatokhoz is, amelyeket még nehéz pontosan szavakba önteni.

Egyéni klienskísérésben 2024-ben szereztem első tapasztalataimat. 2025 óta rendszeresen járok szupervízióba, saját terápiás és önismereti munkámat pedig jelenleg is folytatom.

A kísérésben az integrál pszichológia, a coaching és a fókuszolás során megszerzett tudásra és tapasztalatra támaszkodom. Ezek segítenek abban, hogy egyszerre lássunk rá tágabban arra, ami történik, legyen iránya a folyamatnak, és a mélyebb érzelmi tapasztalatok is figyelmet kaphassanak.

Eredeti végzettségem szerint andragógus–művelődésszervező vagyok. Korábban hosszabb ideig dolgoztam multinacionális és nagyvállalati környezetben, főként ügyfélkapcsolati és adminisztratív területeken. Így saját tapasztalatom is van arról a világról, ahol a mindennapok része a teljesítés, az alkalmazkodás, a felelősség és a folyamatos terhelés.

Idővel egyre inkább az kezdett érdekelni, mi történik mindeközben az emberben: hogyan hat ránk az, ahogyan élünk és működünk, és hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, ami számunkra valóban fontos.